ÚJÉPÍTÉSŰ LAKÓÉPÜLET KATEGÓRIA
Bakos Bálint, Kosik Péter, Molnár Máté, EQUINOX INTERNATIONAL - Emília ház, Diósd
Építész munkatársak: Berczi Zsófia, Nyíri Csongor, Lapinskas Lilla
Épületgépészet: Pártl Bence, Épületvillamosság: Pihelevics Gábor, Statika: Dr Merczel Dániel

A méltatást írta: Dr. Kiss Gyula prof.habil DLA építész, egyetemi tanár, szakfejlesztési igazgató, építész szakfelelős (Óbudai Egyetem, Ybl Miklós Építéstudományi Kar)

„Miért nem ismertetés? – tehetnénk fel a kérdést.
Nos, mert ez lett a Legjobb újépítésű lakóépület. És ez egy nagy dolog. Nagy dolog, mert a mai klímakatasztrófa felé tendáló világunkban, lassan oda jut a kommunikáció, hogy „a legjobb épület az, amelyik meg sem épül”. Ezt a fura mondatot én fel szoktam olvasni mesterszakos hallgatóimnak, (azért csak nekik, mert egy másodéves BSc még annyira komolyan veszi a tanári intelmeket, hogy eldobva a ceruzáját azonnal abbahagyná a féléves terv készítését...) tehát csak a mesterszakosoknak idézem, azzal a fontos megjegyzéssel, hogy helyén kell kezelni a dolgokat.
Nyilván, ha van egy meglévő épület, amely funkcióváltásra - vagy csak éppen felújításra – vár, akkor mindent meg kell tenni annak megmentésére – újra felhasználására. Erre kell, hogy bíztasson az előbbi sarkos kijelentés. Ugyanakkor kell és szabad új épületeket építeni, ha azok szellemiségükben szintén tekintettel vannak mindazon elvekre, melyekkel nekünk építészeknek küzdenünk és tennünk kell a világért, az építészet és az építés és az épület-használat fenntarthatóságáért.
És azért gyönyörűséges a szakmánk, az építészet, mert a fenti elvek technicista vonulatán túl (illetve egyszerre azzal) van egy szellemi vonulata a munkánknak. A terv majd a megvalósult épület fizikai teljesítményei mellett ugyanolyan fontosságú a pszichikai teljesítmények mértéke, megléte.

A diósdi Emília ház mindkét körben magasan teljesít. A jól mérhető fizikai paramétereket a zsűri gondosan számba vette. A „rőffel nem mérhető” pszichikai teljesítményeket is megvitattuk.
Szeretnék ezekkel kapcsolatban néhány mozzanatra, mely számomra talán a legérdekesebbnek tűnik most ráfókuszálni:
Már maga a képek prezentációs sorrendje is gondos és persze tudatos: jól felépített a bemutatás dramaturgiája: Egy pici részlettel indít: nyitott fürdőszoba ajtón való bepillantással. Innen lép át a prezi a nappali étkező, mint főtér látványára: Szép a fehér ülőbútor, famennyezet, fekete konyhabútor tiszta képlete. És ekkor lépünk ki a kertbe és nézünk a kerti homlokzatra. Az égetett fa borítás a délutáni nap súrló fényében pont az ittlétek idejét jelzi.
Ekkor még nem érthető a terasz hatalmas vízszintes létra homlokzata…
Az emeleti terasz belső képén ezt közelről is megszemléljük, hogy végül a kamera kimenjen az utcára és onnan közelebbről majd egyben a szomszédokkal is feltáruljon a teljes kompozíció.
Ha nem tudnám, hogy Diósdon járunk akkor azt vélném egy japán város kertvárosi részén állok. Már csak az égetett fa hagyományos japán eredete okán is, igaz ők ennél még sokkal erősebben megégetik a deszkák felületét.Szóval egy átgondolt és ügyesen és mértéktartóan megtervezett és megépített házat látunk, ahol nyilván az épület használója is megértő és nyitott az itt tetten érhető építészeti kvalitásokra. Igen egyedivé teszi a kompozíciót az udvarnál már említett vízszintes Létra motívum, amely itt az utcai homlokzaton is a szomszéd felé emelt telekhatári zártsorú beépítést mesterien megadó pengefalat köti bele a ház komponált tömegébe.
A fa tartószerkezet mindenhol csak annyi, amennyi kell 10 cm falként, tetőként és 16 cm födémként: Takarékos és minimalistán egyszerű, hiszen egyszersmind minden belső térnek ez maga a felületképző látvány anyaga.
Natúr fa belső, égetett fa külső, fehér, fekete bútorok, és egy hamiskásan kikacsintó fehér TESLA villanyautó: ízléses, jó nívójú és fentartható.
Gratulálunk az elért és bemutatott teljesítményekhez.”

ÚJÉPÍTÉSŰ KÖZÉPÜLET KATEGÓRIA
Vékony Péter, nirmana - Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, Budapest
Társszerzők: Pallag Zita, Kerekes Adél, Dublecz Szabolcs, Fekete Szabina, Éltető Zsófia, Nexus Kft. , Gyertyános Zoltán, Bódi Péter, Seres Ádám, Szilágyi Attila, Baltzer István.
Munkatársak: statika Kovács István, szerkezettervezés: Reisch Richárd, épületvillamosság: Pavlics György, épületvillamosság: Ulrich Norbert 

A méltatást írta: Beleznay Éva, fenntartósági szakértő, várostervező, építész

„A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) Visegrádi utcai többcélú műszaki épülete a hatósági irodák, tárgyalók és mérőlaborok modern otthonává vált. Az épület tervezésekor és kivitelezésekor kiemelt figyelmet kaptak a műszaki és technológiai követelmények, különösen a nagy kapacitású szerverközpont elektromos és gépészeti rendszerei. A fenntarthatóság már a kezdetektől meghatározó cél volt, amely az épület és az épületburok teljes koncepcióját áthatotta.
Az épület lakókörnyezetbe illeszkedését a helyi szabályozás szabta meg. A homlokzat kialakítása egyszerre felel meg az innovatív megjelenés és a környezetbarát működés igényeinek, miközben maximálisan támogatja az épület funkcionális követelményeit. A tartós, optimális ár-érték arányt nyújtó megoldások – például a cserélhető elemek – hosszú távú fenntarthatóságot és egyszerű karbantarthatóságot garantálnak.
A főhomlokzat "sraffozott" kialakítása az épület karakterét adja, mindemellett a tájolásnak megfelelő árnyékolási igényeket segíti. A belső terek elrendezése a homlokzaton is megjelenik kiemelt és besüllyesztett dobozok formájában. A sarkon alkalmazott üveg lamellák, amelyek a többszintes galériás fogadótér helyét jelölik ki, érdekes fényhatásokkal gazdagítják a belső tereket. A homlokzati díszburkolatok kialakítása biztosítja, hogy az esővíz ne hagyjon szennyeződéseket, miközben a fűtött-hűtött terek és a külső kéreg közti járható, átszellőző sávok a karbantartási és árnyékolási igényekre is megoldást nyújtanak.

Az NMHH műszaki bázisa olyan inspiráló munkakörnyezetet kívánt, amely lehetővé teszi a frekvenciafelügyelet és -gazdálkodás feladatainak legmagasabb színvonalú ellátását. Az épületburok maximálisan támogatja a dolgozók fizikai és mentális jólétét, hozzájárulva a hatékony munkavégzéshez. Ennek részeként a tetőkertek – az "ötödik homlokzat" – nemcsak pihenésre, hanem a szabad levegőn való munkavégzésre is ideális tereket kínálnak.
A nirmana építésziroda az országos pályázaton elnyert első díjat követően látta el a generáltervezési feladatokat és a kivitelezés tervezői felügyeletét. Az alapos tervezés, a megrendelővel és a szakági tervezőkkel való szoros együttműködés, valamint a kivitelezési folyamat precíz koordinálása eredményeként egy példamutató épület valósult meg.

Gratulálunk a díjhoz és az ikonikus épülethez!”

FELÚJÍTÁS KATEGÓRIA
Kiskarándi Nánásy Ilona és Magyar Mihály - Budapest Airport Aréna Rendezvény- és Sportközpont
Építész munkatársak: Makláry Jenő, konstruktőr
Szakági tervezők: épületgépészet: Temesvári László, Nagy József, épületvillamosság: Kelemen Ferenc, tartószerkezet: Zámbó Ernő †

A méltatást írta: Horváth Sándor, Széchenyi-díjas okleveles építészmérnök, címzetes egyetemi docens, az Épületszigetelők, Tetőfedők, Bádogosok és Ácsok Magyarországi Szövetsége alapító tagja, elnökhelyettese és Örökös Elnöke – a pályázat zsűrijének elnöke

„Az 1975-ben épült Lőrinczi Sportcsarnok többszöri felújítást követően, Budapest Airport Aréna néven született újjá. Igény merült fel arra, hogy a városrészben egy többcélú rendezvénycsarnok szülessen; e mellé állt – támogató névadóként - a Budapest Airport. A „BUD” logó egy repülőgép szárnyainak imitációja, ehhez alakult a burkolat kiosztása is.

Az építkezés 2019-ben indult, de a Covid miatt belassult az üteme; a változó energetikai követelmények miatt át kellett tervezni. Ennek keretében a 400 fős nézőtér is 1 000 főre bővült.

A felújítási koncepció csak az eredeti acél tartószerkezetet tartotta meg, de a két hosszanti oldal – a nagyobb nézőszám befogadása érdekében – 3, illetve 9 m-rel bővült.
Az eredeti, elavult épületburok és a teljes épületgépészet elbontásra került, de az ideális, kompakt forma érdekében az egyszerű épülettömeg megmaradt.
Az ehhez társított termikus burok nem könnyűszerkezetes lett, hanem szilikát szerkezetű hőszigetelt téglafal, melynek hőtároló képessége és hanggátlása ideális. A homlokzat átszellőztetett nagytáblás szálcement, mely a mögöttes épületszerkezetek és a beltéri komfort minőségének javítását szolgálja.
A nyári hőterhelés csökkentése érdekében az épület tömegét tagoló előtetők lettek tervezve.
A meghatározóan nagy felületű lapostetőben a hőszigetelés vastagsága 26 cm, az épület energiaigényét hőszivattyús rendszer biztosítja, a melegvíz ellátás napelemes rendszerű.
A csatolt épületenergetikai tanúsítás szerint az „U” hőátbocsátási tényező értéke jelentősen jobb az előírtnál, a megújuló energia használatának aránya cca. 29%. Fentiekkel a tervezett és megvalósult épület a „közel nulla” szintet teljesíti.

A Budapest Airport Aréna Új és hatékony épületburkot kapott. Jó példáját mutatja annak, hogy egy meglévő, megtartható épületváz - tudatos felújítási koncepcióval, illetve tervezéssel - még közel ötven év után is értéktartó marad. Az acélszerkezet elbontásával szemben, ez a döntés jelentős környezeti terheléstől való mentesítést eredményezett.
Az épület termikus burkolatának energiatudatos megvalósítása, és az épület energiaigényét jelentősen csökkentő anyaghasználat, az épületszerkezeti megoldások, valamint az energiatakarékos üzemeltetést lehetővé tevő épületgépészeti elvek példa értékű épületfelújítási megoldást eredményeztek.”