Ismerje meg a 2024. évi pályázatokat!
Göcseji úti köztemető ravatalozó épület, Zalaegerszeg
Zsuppányi Gyula, Fülöp Tibor, Madár Ivett (Alfaterv 2000)
„Egyre gyorsuló világunkban a végső búcsú mindannyiunk számára a látható valóságnak és az elmúlás megfejthetetlen titkának kettősége. Káron ladikja elviszi a túlvilágra az elhunytakat, geometriája teljesen kitölti a rendelkezésre álló teret a sírok között és védelmet nyújt az ide látogatóknak, illetve a karbantartóknak egyaránt.
A ravatalozó átalakítása lehetőség az élet és halál misztériumának, a lélek és test elválásának kifejezésére. A kettős határhelyzetben álló épületnek és környezetének egyszerre kell elválasztania az élők városát a holtak városától, és megteremteni egy méltóságteljes búcsúztatás rítusának díszleteit azoknak, akik utoljára lépik át ezt a határt.
A nagy látogatottságú, patinás múlttal rendelkező, többször bővített létesítmény a térkapcsolatában, belső funkcionális rendszerében, műszaki vonatkozásban messze elmaradt a kor követelményeitől, komplett átalakításra szorult. A külső szerkezeti és belső válaszfalak szigetelése elöregedett, a talajnedvesség „felhúzódása” miatt károsodott, falvizesedések tapasztalhatók. Üzemeltetői igény szerint az építés ideje alatt az időben és térben zsúfolt szertartások számára a covid járvány közepén a végső búcsúhoz egy ideiglenes ravatalozó épület került felállításra a sírkert bejáratánál. Így a szertartások az építés ideje alatt is méltó módon kerültek lebonyolításra, ezáltal a teljes szertartás kikerült az építkezés epicentrumából a főbejárat felé. Az ideiglenes épület egy hagyományos ácsszerkezet deszka héjazattal rendelkező létesítmény volt, elbontását követően az építőanyag ismét felhasználhatóvá vált egy másik építési helyszínen.
A tervezési-beavatkozási terület a zárt ravatalozó tér és a hozzá kapcsolódó kiszolgáló területre terjedt ki, a tőle független szerkezetként épült nyitott ravatalozó tetőszerkezete és a lélekharang eredeti formájában marad. Az épülethez kapcsolódó vegyes térburkolatot azonban egy jóval nagyobb területen cseréltük ki az eltérő szintmagasságok és megoldatlan csapadékvíz elvezetés miatt. Eltűntettük azt a látszatot, hogy az épületegyüttes jelenlegi állapotát többszöri fejlesztéssel, illetve hozzáépítéssel érte el.
Az építmény rendeltetése szerint 3 fő funkcióra tagozódik, ami 3 különböző bejáratot eredményez. A látogatók számára használt főbejárat a zárt ravatalozó térbe a fedett ravatalozón keresztül, de ez a teljesen kihajtogatható ajtó csak a temetések alatt lesz használva. Az általános vendégforgalom az iroda és vizesblokk bejáratára koncentrálódik az általános nyitvatartási időszakban. Teljesen elkülönülve az épület másik oldalán nyílik a dolgozók számára használt szociális blokk és a külső tározó bejárata. Az épületen belül is lehetséges az átközlekedés az iroda és a ravatalozó tér között. Ez jelenti a belső kapuit is a temperált és fűtött terek között. A természetes alapanyagú ásvány szálas hőszigetelés és üvegezés a teljes épületburkot lefedi. Fontos alapelem a látogatók (és a dolgozók) számára a széles, konzolos eresz, amely védettséget nyújt a tűző nap és az eső ellen is, mellesleg megidézi az elbontott épület széles dobozolt ereszét. A korábbi függőleges homlokzati téglasávok helyett a nyílászárók előtt elfutó árnyékoló lécek illetve a bejáratok előtti zárható rács próbál kapcsolatot teremteni az előtető filigrán fa pilléreivel, és vékony határt szab a kint és bent élményének. A földszintes épületnek megmarad a horizontális húzása a hosszú párkány alá szoruló nyílászárók és a meglévő sírok által kijelölt összeszűkülés miatt. Tovább fokozza ezt a horizontális érzést az áttört főbejáraton átszűrődő fény és az azt követő padlóburkolat, amely összeköti a fedett és a zárt ravatalt a tér végében álló Mindenki Keresztjével. Naplemente után a temető középpontjában mint izzó fényforrás emelkedik a sírok szintje fölé az élet jelképeként. Az épület egyszerű téglaburkolatos külső falain szétterülő fedélszerkezet kinyílik a lélekharang alatt áthaladó előtt a zárt ravatalozó térbe érve és a homogén, világos belső faburkolat összeköti az oldalfalakat és a tetőt a felülvilágítótól a padlóig. A falfülke és a tömörfa padok egyfajta semleges háttérként szolgálnak az égbe magasodó kerámia domborműhöz. A belső kerámia dísz visszaköszön az épület déli végében a temető felé álló virágvályú felett is, amely a zalai szülőföld sarát átlényegíti egy művészi alkotássá. A föld, a fa és a kerámia mellett megjelenik egy újabb hangsúlyos anyag, a tető hangsúlyos külső ereszét borító cink-lemez formájában, a ravatalozó térbe beforduló belső párkányt faburkolat és elektromos fűtőpanelek öltöztetik. A természetes szellőzést a padok feletti ablaksoron keresztül biztosítjuk, ami egy kürtőként átöblíti a teret. A tervezési terület az épület körül lévő sírokig és a lencseszerű térre becsatlakozó utakig tart, egy homogén felületként a csapadékvizek elvezetésével ad ünnepélyességet a felújított fedettnyitott ravatalozónak, urnafalaknak és virágvályúknak. A kis alapterületű ravatalozó kialakítása földszintes kialakítású, látszó tetőszerkezetű, hagyományos falas szerkezetű. A tervezett épületre a hagyományos technológia, a hagyományos anyagok jellemzőek. Kézi falazóblokkokból rakott teherhordó falak, fa szerkezetű tető, fa közbenső födém, kézi vetésű tégla lábazat, rétegelt lemez falburkolat, fa nyílászárók, kő burkolatú padló készülnek. Természetes palafedés és az épület homlokzatát beburkoló kézi vetésű klinker fejelőtégla lett tervezve és kivitelezve. A főbejárattól vezető térkő burkolatot is kibővítettük az egységesség érdekében.
Az áttervezéssel a zalaegerszegi Göcseji úti temető ravatalozó épülete a kor követelményeinek megfelelően működhet tovább. A funkcióból adódóan a fenntarthatóság jelenti az időszakosan jelentkező üzemeltteési költésgek minimalizálását, illetve a teljes sírkert fenntartását biztosítja a területek központjában a szakralitás mellett.”
Földes László, Családi ház, Budapest
Nusszer Diána Alexandra
„A helyszín Nagykovácsi fenyőfákkal tarkított hegyoldali telke. A házat úgy telepítettük az utcával párhuzamosan a hegyoldalban, hogy a telek szinte összes fáját – főként nyurga fenyőket – meg lehetett tartani.
A ház lelke ez a déli tájolású, robosztus falpilléreken nyugvó tornác, amely amellett, hogy a belső terek kiterjesztéseként a családi élet fontos színtere, egyfajta védőzónaként az épület kiegyensúlyozott hőháztartását is biztosítja. A Pitypang utca felé néző, déli tájolású ház nagy klimatikus védőzónája örököse a hagyományos magyar parasztházban adekvát módon megjelenő gádornak, amely télen beengedi az alacsonyan sütő napsugarakat, nyáron pedig véd a közvetlen benapozástól kialakuló felmelegedés ellen.
A betontégla burkolat alkalmazásával épített épületek esetében – a hosszú élettartamot, valamint a használati majd a későbbi az újrahasznosítási idő alatt jelentkező előnyöket figyelembe véve – a környezeti terhelés minimális. A beton téglát a gyártás során nem kell kiégetni és ez szinte nullára csökkenti a CO2 kibocsájtást. Az 53 cm vastag falak jelentős hőtehetelenséggel bírnak, ezért nyáron nem kell bonyolult gépészet a belső terek hűtésére. A színezett beton „Barabás” burkolótéglát nem kel kiégetni, készítése nem igényel magas hőmérsékletű technológiát, gyártása ezért nem jár jelentős CO2 kibocsátással. A téglaburkolat falazása nem igényel komoly emelő gépeket darukat ez is a technológia ökológiai lábnyomát csökkenti. A színezett beton tégla nagyon szilárd, 50-100 éves időtartamra bátran számíthatunk az alkalmazásával. Ez kisebb ökológiai lábnyomot jelent a 20 év után felújítást/cserét igénylő burkolatokkal szemben. A téglaburkolat az épület ciklus végén elemenként bontható és újrahasznosítható, bontott tégla formájában.
A vörös téglaburkolat otthonosan van jelen a fenyők között, a tornác pillérei mintha azok törzsét visszhangoznák. Az anyagok és felületek egyszerű nemessége járja át a házat. Őszinte formálása egyszerre masszív és könnyed. Teret és védelmet ad, arra tanít, hogy az ember nem ura a környezetnek, hanem része.”
Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, Budapest
Vékony Péter (nirmana)
„Az általunk tervezett épület műszaki épület, mérőlaborok és az ehhez, illetve hatósági munkát kaptak itt helyet. Egy csaknem negyed százados elképzelés ölthetett formát a mai legkorszerűbb műszaki tartalommal és technológiával. A nirmana építésziroda Kft. Országos, titkos nyílt pályázaton nyerte el az első díjat és ezt követően a megbízást a tervezésre. A generál tervezői munkákat és a tervezői felügyeletet a nirmana látta el egészen a megvalósulás pillanatáig.
Az épület tervezésekor egy olyan összetett tervezési programot kellett megvalósítanunk, ami a technológiából adódóan milliméteres tűréssel volt megvalósítható az épület legnagyobb részén. Az elektromos és gyengeáram munkarész a gépészettel és a kritikus infrastruktúrával együtt messzemenően prioritást kellett, hogy élvezzen. A föld alatti nagy volumenű szerverközpont szintén különleges feladatokat adott a tervezésnek és a kivitelezésnek. Az építészet ebben az esetben olyan komplex folyamat részévé vált, ami valamennyi elemében a tervezési program megvalósítását szolgálta.
Lakókörnyezetben vagyunk. A meglévő székház és a hozzátartozó telek alapadottság. Az épület illeszkedését rigorózus helyi szabályozók alakítják. Az épületmagasság csökkent a szomszédos IKON ház és a környezetben korábban megépült épületekhez képest. A kerület csapadékvíz elvezetési infrastrukturális hiányosságai olyan intenzív zöldfelületi értéket
határoznak meg, ami egyedülálló, amennyiben olyan illeszkedés valósul meg, ami figyelembe veszi a térbeli városi megjelenés sajátosságait. Ez a tény későbbiekben létre segíti azt az ötödik homlokzatot, ami a munkakörnyezet támogatójává nemesedett.
A homlokzatok tervezésekor az informatika, a mérés és a hatóság alapértékeihez rendelt színkódok jelentették azt az inspirációt, ami ezt az egyedi, réteges megjelenést meghatározta.
A fenntarthatóság az első pillanattól fogva kiemelt program pont volt és maradt.
A választott anyagok, technológiák nem az elvárható elavulási görbék által előrevetített lehetőségekkel számolnak. Az épület építészeti, értelemben és technológiai értelemben is jóval ambíciózusabb elavulási értékellel „számol”, mint általában az ehhez hasonló beruházások. A technológia maga rohamosan változik, a tudományos háttér elképesztő és szédítő felfedezésekkel áll elő nap mint nap és egy olyan szegmensben történik mindez, ahol a szolgáltatás első és legfontosabb vezényszava a BIZTONSÁG. Ma ettől már egy ország működése, emberi életek függnek. Ez a terület olyan redundanciával és olyan innovatív háttérrel kell, hogy rendelkezzen, ami ennek a
biztonság elvárásnak közép és hosszú távon is meg tud felelni.
A legfontosabb biztosítékot most is és a jövőben is azok a dolgozók adják, akik ezeket a feladatokat ellátni hivatottak. A humán háttér a hagyományos hatósági munkán túl inkább a tudásközpontnak megfelelő. Az NMHH műszaki bázisa olyan munkakörnyezetet igényelt, amiben a frekvencia felügyelet és gazdálkodás a lehető legmagasabb szinten tudja ellátni a feladatát.
A HOMLOKZAT: A tervezés során a Megrendelő a következő igényeket fogalmazta meg a témában
- Illeszkedés a lakókörnyethez
- A funkcionalitást maximálisan kiszolgáló épületburok
- A homlokzatburok folyamatos és egyszerű fenntarthatóságának biztosítása.
- A homlokzatburok tartósságának biztosítása.
- Ár-érték arányt tekintve optimális megoldások, cserélhető elemek.
- Az épület funkciójának megfelelő megjelenés kommunikatív építészeti megoldások.
MEGVALÓSULÁS:
Az épületnek 5(!) homlokzata van. a tetőkertek a szabad térben való munkavégzés terei is egyben. Az additív tömegképzés a stabilitás jelképe is egyben, szándékolt építészeti megformálás eszköze.
A homlokzat kialakítása tradícionális elveknek megfelelő.
- tájolás
- árnyékolás
- fegyelmezett(nem merev) szerkesztés
- archaikus tömegképzés a ritmizálás, az arányok és a tömegformálás kapcsán.
Az árnyékolást részben a „sraffozott” homlokzat elemei biztosítják. A fűtött-hűtött terek és a külső kéreg közt egy járható , átszellőző sávot terveztünk, aminek mind árnyékolási, mind karbantartási szempontból kulcsszerepe van.
A kiviteli tervezés során még ezek a sávok Schöck elemekkel voltak tervezve, de a kivitelezés során hosszas és minden részletre kiterjedő változtatásró született döntés, aminek eredményeképp járórácsokat terveztünk be és ezáltal az egész homlokzat átszellőztetése lehetővé vált. A kockázat, amit a csapóeső által keletkező homlokzati terhelés jelentett volna megszűnt.
A használat a későbbiekben igazolta a döntés helyességét. Érdekességként megjegyezhető, hogy erre vonatkozóan nincsenek hazai irányelvek, a Német szabvány viszont részletesen foglalkozik a témával. A homlokzati díszburkolatot úgy terveztük meg, hogy a külső síkokon nincs és nem is lehet szennyezett csapadékvíz megfolyás. Ez a homlokzat „öntisztulását” biztosítja. A swisspearl kiszellőztetett homlokzat, a titán cink kiegészítők szintén a fenti elveknek megfelelő tudatos és következetes döntéseknek megfelelő választások.
Nincs gondozásmentes homlokzat! Azokat a homlokzatokat,amiket ember tervezett és amik mesterségesen létrehozott felületek , azokat gondozni kell. Az összeszerelés technológiái ismertek és ezáltal ismert az is, hogy a fenntartásnak milyen tervezett feladatai lehetnek. Mi ezeket a feladatokat minimális szintre csökkentettük és a visszajelzések ezt száz százalékban meg is erősítik. Az épület zöldfelületeinek fenntartása a városi környezetben komoly feladat, ugyanakkor épp ez az, ami a Megrendelővel közös elképzelésünk volt és az épület külső fenntartásait is minősíti. Az épületnek több mint ezer négyzetmétenyi vertikális zöldfelülete van. Ezek a felületek a megjelenésükön túl a városi por megkötését és az akusztikai értékek javítását is lehetővé teszik. Nem az NMHH akusztikai problémáiról beszélünk, a városi zaj csökkentése volt a cél. Ez utóbbi járulékos
hasznot maga az épülethomlokzat is hozza. Az akusztikus kollégák ezt számításokkal is igazolták a beüzemelés során.
A HOMLOKZAT MINT „SZÍNJÁTÉK”:
A külső alumínium kompakt elemek színe halványszürke, a funkcionális kiegészítők és a primer szerkezetek horganyzottak, a perforált táblák saválló acélból készültek. Az akcentus színeket a függönyfal tervezése során alkalmaztuk festett illetve szitázott táblákon. Az absztrakt képzőművészeti megjelenítés a függönyfalon, a színek játéka csak a frontális felületeken és közelről látszik, ugyanakkor dinamikus módon érvényesül. Az üveg lamellák határozotta jelölik ki a kis alapterületű, de rendkívül látványos galériás fogadótér helyét a sarkon. Az üveg lamellák téli időszakban kék fényfestést hoznak létre a többszintes galéria falfelületein és a padlókon.
Igyekeztünk a homlokzati színek betervezése során azokat a felületi arányokat tartani, amik a megjelenítés során harmonikus összhatást eredményeztek.
A színek alkalmazása során az NMHH aktuális Brand színkészletét használtuk de nem ez volt a motiváció. Az adottságok meghaladása volt a célunk e tekintetben.
A homlokzatokkal kapcsolatban érzésünk szerint sikerült egy a környék léptékét tiszteletben tartó innovatív rendszert létrehoznunk, ami nem rejti a funkciót. Az épület hiteles és alázatos módon közvetíti az építészet e területen érvényes íratlan arány és szabályrendszerét és talán valamit azon túl is.
Külön köszönettel tartozunk:
Reisch Richárdnak és csapatának az FRT Raszter Kft-nek, Stocker Györgynek értékes tanácsaiért és meglátásaiért, Sorbán János Úrnak az NMHH részéről. aki projekt gazdaként végig következetesen kiállt az épület minőségi megvalósítása mellett.”
Nyaraló, Szántód
Jakab Gyula
A dél-balatoni villák rendszeréhez igazodóan a hosszabb telken belülre helyeztem el a házat, aminek az utcai (déli) oldala egy üvegezett tornác, vagyis egy zárható terasz. Ez szeles és átmeneti időben a beszélgetések és időtöltés helye, egyúttal átmenetet képez az érkezésben. Belépve kiderül, hogy a kifelé zárkózott ház a Balaton felé teljesen felnyílik, a környező növény- és állatvilágra. Az emeleten tetőterasz csak azért készült, mert innen nyílik kilátás a nádas felett. Ez egyúttal a fedett teraszt is kialakítja, bonyolultabb hőszigetelési problémák nélkül, és egy tornác jellegű átmeneti teret hoz létre a dél-nyugati oldalon, az ismert előnyökkel.
A fákat megtartottuk, a teljes terület vízáteresztő felület maradt, a Balaton partjához nem nyúltunk. Az évtizedekkel vagy talán évszázaddal ezelőtti területalakítás után már elkezdte a természet visszafoglalni, de a nádas természetes védelme miatt nincs is szükség partvédműre.
Karbantartást nem igénylő felületek és épületburok kialakítása volt a cél, hogy a nyaralás ne a javítgatásokról szóljon. A kőporcelán lap és a csiszolható szalagparketta felületek hosszan szépek maradnak, ezért a fektetésükhöz is a legtartósabb anyagokat alkalmaztuk. Már bizonyított hosszú távon az alumínium korcolt lemez és a szálcement burkolat, így ezek mellett döntöttem. A nyílászáró külső aldala hasonló okokból alumínium, belső oldala esztétika és tartósság miatt a fa. A korlát szinterezett acél. Az árnyékolásra és a nyílászárók védelmére is egyértelmű választás volt a zsaluzia. Az üvegfelületek így fény beengedése mellett is árnyékolhatóak. A lapostető tartósság érdekében zöld, az időszakos használat miatt az extenzív növényzet volt a nyilvánvaló döntés.
Bár üdülő a funkció, az épületgépészetet és hőszigetelést lakóépületekhez mért szinten készítettem, mert a tulajdonos ide szeretne a későbbiekben költözni. A
fűtés mellett a hűtés is igény, ezért a hőszivattyú lett az egyértelmű választás, beágyazott mennyezeti hőleadóval. Talajszondás hőszivattyút választottam, a
jelentősen kisebb üzemeltetési költség, és a kültéri egység hiánya miatt. Mivel hosszú távra tervez a tulajdonos a mesterséges szellőztetést sem hagytuk ki
rendszerből, mert meggyőződésem, hogy néhány évtized múlva ez általános és szükséges része lesz egy modern épületnek. A melegvíz előállításához az elszívott levegőt felhasználja a gép. Napelemet nem telepítettünk, mivel nincs huzamos használat, a hűtés passzív és árnyékolás is van. Megítélésem szerint ebben a szituációban nagyobb teher a környezetnek a napelem előállítása, mint amit megspórol a használata, hasonlóan gazdaságossági szempontból. Ugyanakkor a használatból eredő tapasztalatok alapján ez utólag kialakítható a délnyugati tetőfelületre. Részleges okosotthon rendszer készült a távoli irányítás érdekében.
A tartósság és a nagy hőtároló tömeg miatt tégla és betonszerkezet mellett döntöttem, koporsófödémmel. A cement nem környezetbarát, de feltevésem, hogy egy jól megtervezett házat 100 évre is megtartunk, és egy ilyen szerkezet jóval többet kibír, mint egy évszázad. Ami helyett nem kell újat építeni egy általános életciklus után, az egy teljes kivitelezés károsanyag-kibocsátásával csökkenti a környezet terhelését.
Családi ház, Biatorbágy
Szabó Zoltán (LieblingHaus Hungária Kft.)
Telepítés, alaprajzi elrendezés
Az épület telepítésénél a telek adottságai mellett, a passzív hőnyereség és a hőveszteségek csökkentése meghatározó szempont volt. Az alaprajzot úgy alakítottuk ki, hogy a fő helyiségeknek kedvező benapozása legyen, illetve a ház középpontjába helyeztük a gépészeti helyiséget.
A fa, illetve a fa alapú építőanyagok használata
A fa, illetve a fa alapú építőanyagok használatával több szempontból is hozzájárulunk a környezet védelméhez és a hosszú távú ökológiai egyensúly fenntartásához. Ezek a tényezők együttesen hozzájárulnak az építőipar szénlábnyomának csökkentéséhez, a globális erdőgazdaságok fenntarthatóságához, és az építőanyagok életciklus-hatékonyságának növeléséhez.
Fenntarthatósági szempontok:
1. Szén-dioxid megkötés: A fák növekedésük során a fotoszintézis révén szén-dioxidot vesznek fel a légkörből, amelyet szén formályában magukba zárnak. Ez a megkötött szén a faanyagban marad mindaddig, amíg a fa nem bomlik le vagy nem égetik el.
2. Hőszigetelési képesség: A faváz a többi vázszerkezethez (fém, beton) képest jelentősen jobb hővezetési ellenállással rendelkezik, így a hőhidak kialakulására is kisebb az esély. Ennek köszönhetően vékonyabb falakat lehet kialakítani, így az épületek energiahatékonyságának növelése mellett kisebb bruttó alapterület eredményez.
3. Megújuló forrásból származik: Amennyiben a faanyag fenntartható erdőgazdálkodásból származik, azaz az újratelepítés aránya megegyezik vagy meghaladja a kivágott fákét, az erdők megőrzése és folyamatos megújulása biztosított. A felelős erdőgazdálkodási rendszereket, azért hozták létre, hogy garantálják, hogy a fakitermelés megfelel a környezetvédelmi és társadalmi szempontoknak. A fenntartható erdőgazdálkodás hozzájárul a biodiverzitás megőrzéséhez, hiszen a megfelelően kezelt erdőkben a különböző fafajok, növények és állatok számára biztosítanak a természetes élőhelyet.
4. Alacsonyabb energiaigény a gyártás során: A fa feldolgozása és előállítása kevesebb energiát igényel, mint más építőanyagok, például az acél vagy a beton. Mivel kevesebb fosszilis energiát használnak fel a gyártási folyamatban, a faalapú építőanyagok előállítása kisebb mértékű üvegházhatású gáz kibocsátással jár.
5. Életciklus-hatékonyság és újrahasznosíthatóság: Ha egy faépület eléri élettartama végét, a faanyag újrahasznosítható, illetve biológiailag lebomló, így nem okoz tartós hulladékproblémát.
6. Körkörös gazdaság támogatása: A fa, mint természetes (komposztálható) és újrahasznosítható anyag, tökéletesen illeszkedik a körkörös gazdaság elveihez, amelyben az anyagok minél hosszabb ideig maradnak a gazdasági körforgásban.
Fújt cellulóz hőszigetelés
A befújt cellulóz különösen környezetbarát módja a házak hőszigetelésének, hiszen újrahasznosított újságpapírból készül. Kiváló hőszigetelő tulajdonságának és nagy hőtároló tömegének köszönhetően a szélsőséges időjárási viszonyok között is megvédi a lakást a nemkívánt hőingadozástól. Tartósan ülepedésbiztos, így a teljes épületciklusra nézve jó kitöltő szigetelés.
Vakolható táblás farost hőszigetelés:
Aktív környezetvédelem - 1kg fa alapú hőszigetelés akár 1,2kg CO-2-őt köt meg tartósan. Egy tipikus családi háznál ez egy középkategóriás autó 200.000km -en bocsát ki. a farost hőszigetelés természetes módon képesek a levegő páratartalmát szabályozni. Mivel nem tartalmaznak mesterséges egészségkárosító kemikáliákat így allergiásoknak is ajánlott és nagy könnyebbséget jelent.
Megújuló gépészeti rendszerek alkalmazása:
A környezettudatos építőanyagok használata azonban nem biztosítja a teljes épületciklus alatti fenntarthatóságot. Ezért az épülettechnikai rendszereket is a környezettudatos megoldásokkal kell biztosítani.
Az épület téli hőigényét levegő-víz hőszivattyú fogja első sorban biztosítani padlófűtésen keresztül helyiségenkénti hőszabályozással. A nyári időszak hűtési igényét pedig szintén a hőszivattyú biztosítja mennyezethűtésen keresztül. A hőszivattú fenntartható működését a tetőn elhelyezett napelemrendszer biztosítja.
Badacsonytomaji kőházak újraértelmezése
Fajcsák Dénes és Fábián Gábor (Arkt Építész Stúdió)
A feladat két üresen álló Badacsonytomaji kőház újragondolásával kezdődött.
A helyszín a Badacsony vulkanikus hegy lábánál található, a látómező a Balatoni tájra nyílik. A hely értéke a táj és az épített örökség kölcsönhatásában keresendő. A domborzatra jellemző kőzetek több száz éve képezik a hely épített környezeti karakterét. Az építészeti beavatkozás célkitűzése a meglévő kőházak arányának és táj kapcsolatának megőrzése. A felújítás a kőfalak belső felületét tűzte ki az operáció határként, ezt a keretet csak vertikálisan az új tetőszerkezet integrálásával bontsa meg. A régi tető helyét az oromfalak jelzik, az új tető ettől eltartva lett kialakítva, a két elem közti tér hozta létre a galéria üvegezett megnyitását.
Az épület burok úgy lett kialakítva, hogy a meglévő monolit falak alkotják a házak időtlen homlokzati kérgét. Az új burok a belső kőfalaktól légréssel eltartva lett kialakítva.
Az új struktúra hőszigetelt faszerekezetből készült. A régi és az új architektúra viszonya a ház a házban elvét követi. Figyelembe véve a felújítás léptékét, érzékenységét, a kor igényeinek való megfelelést, az átalakított házak jól példázzák az igények és az értékek kölcsönhatását. A végeredmény egy olyan beavatkozás, amelyre tekintve a nézőnek megmarad a folytonosság és a helyénvalóság érzése. A fenntarthatóság ebből a nézőpontból nem az előírások egyirányú értelmezésében hanem a hely adottságaiból kiinduló gondolkodásban érhető tetten.
Új típusú minimális élettér, Eger
Fajcsák Dénes és Fábián Gábor (Arkt Építész Stúdió)
Az új építésű lakóépület helyszíne Eger belvárosához közel a Hősök utcában található, egy 75 négyzetméter alapterületű, kis telken. A beépítés zártsorú mindhárom dimenzióban behatárolt, hat méteres hátsókert, öt méteres épület magasság, a garázs elhelyezése kötelező a telek területén. Ezekből a lehetetlennek tűnő korlátozásokból forrott ki az új típusú minimális élettér.
A lakóépület nem szokványos módon közelíti meg a fenntartható épület burok fogalmát, fordított homlokzati rétegrendet alkalmaz. A külső falazat a hagyományos város szerkezetre útalva monolit építési móddal készült. A metódus szerepe az időtálló őszinte patinásodó homlokzati kialakítás, ami egyfelől a taktilis biztonság érzetét hordozza, másfelől a város zaj terhelései ellen nyújt kitűnő védelmet. A külső és a belső burok között légrés található, ami az átszellőzést biztosítja. A burok belső rétegét a korszerű könnyű vázas szigetelt faszerkezet alkotja, szerepe a belső hőmérséklet optimális megtartása. A transzparens keleti homlokzat ősztől késő tavaszig hő nyereséget gyűjt, a nyári időszakban időjárásnak megfelelően árnyékolással véd a felmelegedés ellen. Az épület szellőztetése természetes úton a nyílászárókon keresztül jön létre. Az egybefüggő vertikális tér kürtő hatása földszinti konyhán keresztül beszívja a friss levegőt, a galéria ablakán az elhasznált levegőt kiereszti, emellett a nappali tengelyirányban átszellőztethető. Az épület az egységes megmunkálás elvét hordozza, a fenntartása gazdaságos, a befektetes építési energia és a terek lépték az elégséges élettér használatára épül ebből következően a beruházás racionális, átgondolt tehát fenntartható.
Budapest Airport Aréna Rendezvény- és Sportközpont
Kiskarándi Nánásy Ilona, Magyar Mihály (Magyarterv)
Meglévő tartószerkezet megmentése
Az 1970-ben épület sportcsarnok méretei, elavult műszaki állapota, funkcionális kialakítása már nem tudta kiszolgálni az igényeket, időszerűvé vált egy új sportcsarnok megépítése. A teljes bontás helyett a tetőt tartó acél rácsostartó megőrzése és felújítása érdekében döntés született. Ezzel jelentős mértékben csökkent a hulladék mértéke az acélfelhasználás mennyisége.
Természetes anyagokból építettünk
A műanyagok helyett a természetes anyagok alkalmazását részesítettük előnyben. Ez nem csupán a felhasználók számára jelent egészségesebb környezetet, de az épület elavulása esetén a keletkező hulladék feldolgozása és természetbe történő visszaforgatása is kedvezőbb.
Külső térelhatárolás
A homlokzat rétegrendjének megválasztásánál nem csupán a megfelelő hőszigetelő képességet biztosítottuk, de nagy hangsúlyt fektettünk a nyári hőterhelés kezelésére. A homlokzat hőszigetelő értéke meghaladja az előírásokban szabályozott mértéket, a szendvicspanel helyett alkalmazott téglafal a maga hőtároló képességével a fűtést is gazdaságosabbá teszi, de különösen jelentős szerepe van a nyári hőterhelés késleltetésében. Az átszellőztetett homlokzat szintén hozzájárul, hogy a felmelegedett külső héj ne adja át a meleget a belső térnek. Nagy gondot fordítottunk a hőhídmentes kapcsolatok kialakítására, számos részlettervvel alátámasztva a megoldásokat. A homlokzaton alkalmazott szálcement burkolat öntisztuló, külön ápolást, karbantartást nem igényel. Élettartama az épület élettartamával megegyező, mivel csavaros kötésekkel rendelkezik, elbontása esetén máshol újra felhasználható.
Energia felhasználás - hőszivattyúk, napelemek
A kiviteli tervek 2017-ben elkészültek és az építkezés 2019-ben elkezdődött, de a Covid járvány jelentős mértékben hátráltatta a folyamatot. Mivel az eredetileg kitűzött átadási időpont irreálissá vált, az épületnek már meg kellett felelnie a legújabb energetikai előírásoknak. Módosítani kellett a terveket, a tervek átdolgozása elsősorban az épület energetikai ellátását célozta. A szomszédos iskola épület gázkazán helyiségében lettek volna elhelyezve új kazánok, ehelyett hőszivattyúk biztosítják a fűtést és hűtést és használati melegvíz ellétást. A tetőn elhelyezett napelemek számát növeltük a lehetőségekhez képest.
Gazdaságos üzemeltetés lehetősége
Az épület gazdaságos üzemeltetésének lehetőségét mindig is szem előtt tartottuk. Az áttervezéssel további eszközöket tudtunk az építtető kezébe adni, amellyel még inkább átgondoltan, újabb technikai eszközök segítségével, takarékos módon tudja használni a házat.
A küzdőtér önálló temperálásának lehetőségét a fűtési szezonban ugyanúgy biztosítjuk, mint nyáridőben. Az osztott pályatér osztott ellátással is rendelkezik. Szabályozható még a világítás is az éppen aktuális használatnak megfelelően. Az automatikák, épületfelügyeleti rendszerek jelentős segítséget adnak a megfelelő használat érdekében.
A küzdőtér természetes megvilágítása az emberek komfort érzetét biztosítja, és az energiafelhasználás vonatkozásában is jelentős szereppel bír. Edzésekhez nem szükséges világítást kapcsolni, ami a nagy felületű küzdőtérre vetítve még energiatakarékos világítótestek esetében is jelentős megtakarítást eredményez az áramfelhasználás és a világítótestek élettartama vonatkozásában egyaránt. Az egyenletes szórt fény kedvezőbb élettani szempontból is. A nyílászárók megfelelő árnyékolásáról gondoskodtunk ott, ahol szükséges. Az épület körüli növényzet a fal melletti közvetlen klímára hatással van. A fenntarthatóság kérdéskörében is megemlíthető, hogy stressztűrő növényzet telepítését terveztük, amely nem igényel külön gondoskodást és locsolást, nem vált szükségessé talajcsere sem a telepítéskor.
Az épület összesített energetikai jellemzője
(ΣALT,i*ELT,i)/AN = (355,0 m2 13,52 kWh/m2a + 474,0 m2 15,47 kWh/m2a + 234,0 m2 6,23 kWh/m2a + 530,0 m2 24,89 kWh/m2a + 330,0 m2 15,12 kWh/m2a + 1985,3 m2 81,55 kWh/m2a)/3908,4 m2 = 49,55 kWh/m2a
EP = EF + EHMV + Evil + ELT + Ehű + E+- = 53,3 + 75,31 + 0 + 49,55 + 28,74 + -14,71
EP: 192.20 kWh/m2a (az összesített energetikai jellemző számított értéke)
EPmax: 304.15 kWh/m2a (az összesített energetikai jellemző megengedett értéke)
Az épület(rész) az összesített energetikai jellemző alapján megfelel.
Esus = EF sus + EHMV sus + Evil sus + ELT sus + Ehű sus + Enyer sus
Esus = 38,44 + 8,21 + 0 + 1,98 + 1,13 + 5,88 = 55.64 kWh/m2a
MER = Esus / Ep = 55,64 / 192,2 = 28.9 % (Megújuló részarány)
A megújuló részarány a közel nulla energiaigényű épületek követelményszintnek megfelel.
Emília ház, Diósd
Bakos Bálint, Kosik Péter, Molnár Máté (Equinox International)
Az Equinox innovatív praxis, amely ötvözi a nemzetközi tapasztalaton alapuló fenntarthatósági-, építészeti-, kivitelezési- és ingatlanberuházási szakértelmet három fő tevékenységben:
1.Fenntarthatósági Tanácsadás,
2.Építészeti Generáltervezés,
3.Design+Build.
Munkáinkban olyan fenntarthatósági, építészeti és kivitelezési nívóra törekszünk, amely a piaci lehetőségek határait feszíti.
A célunk, hogy szakemberként büszkék legyünk az épületeinkre, másrészt mintavállalkozássá váljunk és jó példával járjunk elöl az iparág és a versenytársaink számára.
Negatív karbonlábnyom: Az Emília Magyarországon az elsők között szabványos WLCA elemzéssel (EN 15978, One Click LCA) igazoltan az egész életciklusra vonatkozóan negatív karbonlábnyommal rendelkezik. Ez köszönhető a passzív tervezési optimalizációnak, a természetes, megújuló, újrahasznosított es újrahasználható anyagokat priorizáló anyaghasználatnak, a szerelt épitéstechnológiának és a tetőn elhelyezett napelemes rendszernek.
Pozitív energiamérleg: A passzív optimalizáció es hatékony berendezések segítségével minimálisra csökkentett energiaszükségletet az 5 kWp teljesítményű monokristályos Si napelemes rendszer által termelt megújuló energia meghaladja (napelemes rendszer: Grasshopper, Ladybug Tools, energetika: EnergyPlus, EN 15251, klímaadatok: Budapest.128390_TMYx.2007-2021.epw).
Természetes anyagpaletta: A felhasznált anyagok túlnyomó részben természetes es megújuló forrásból származó-, részben újrahasznosított anyagok. A primer tartószerkezet CLT, a hőszigetelő burok fújt cellulóz, a homlokzatburkolat I. oszt. szárított gyalult (égetett) vörösfenyő deszka, a nyílászárók fa tokszerkezetűek, a külső teraszburkolat vörösfenyő deszka.
Szerelt építéstechnológia: A föld feletti szerkezet egésze szerelt építéstechnológiával készült, amely a legtöbb nedves technológiával szemben lehetővé teszi azt, hogy az épületet átalakításkor vagy az életciklus végén építőelemeire szétszereljék és az egyes részeket (pl. CLT panelek, acél kapcsolóelemek, fémlemez héjalás stb.) visszanyerjék az életciklus végén. Az erős meszkőtalaj miatt talajcsavarozás nem volt lehetséges, ezért az alapozási technológia átmenet a hagyományos alapozás és a talajcsavar között: vasbeton pontalapokra helyezett BSH es KVH elemekből álló gerendarács.
Természetes benapozottság: A homlokzattervezest valós klimatikus adatsorokon alapuló természetes fény szimulációk kísértek (Radiance, Climate Studio, EN 17037), amelyek segítségével az üvegezési arányt optimalizáltuk. A tervezési módszertan eredményeképpen az életterekben napközben nincs szükség mesterséges világitásra, az EN 17037 követelményeket minden helyiség teljesíti.
Külső napvédelem (természetes, passzív, aktív): A homlokzatra érkező napsugárzás dinamikus szimulációkkal elemzésre került (Radiance, Grasshopper), nyári túlmelegedés szempontjából minden kritikus nyílászáró felületen külső síkú wifi motoros alu redőny került beépítésre. A délkeleti és északnyugati homlokzatokon 1 méter mély előtetők biztosítanak passzív árnyékolást a magas beesési szögű napsugarak ellen, míg függőleges lamellarendszer szűri az alacsony szögű oldalirányból jövő napsugarakat. További fontos eszköz az átszellőztetett homlokzat- es tetőfelület, amelyek csökkentik a napsugárzás által felmelegített külső felület hőátadását a belső tér felé.
Természetes szellőzés: Az épület nyílászárói úgy lettek kialakítva, hogy a megfelelő benapozás mellett lehetővé tegyék a hatékony természetes szellőztetéssel való hűtést. Dinamikus szimulációk igazoljak, hogy éjszakai szellőztetést megfelelően alkalmazva napközben nincs szükség mesterséges hűtésre a hőkomfort biztosításához.
Épületburok (hőszigetelés és légtömörség): Az épület határoló szerkezeteit 20-25 cm vastag fújt cellulóz hőszigetelőburok veszi körül, a nyílászárók három síkon tömített fa tokszerkezettel, melegperemes 3r Ar töltésű low-e bevonatos üvegezéssel rendelkeznek, a beépítés vonala lég- és párazáró szalaggal folytonosított. A légtömörség biztosítására a CLT szerkezet toldásainál tömítőszalag került elhelyezésre, illetve ugyanezek a csatlakozásnál külső síkon szalaggal zártak. Az épület alatt 50 cm ’búvótér’ található, ami oldalról körbezárt ’fűtetlen’ átmeneti térként funkcionál.
Hatékony gépészeti berendezések: A padlófűtését es HMV-termelését központi H-generációs Panasonic Aquarea levegő-víz hőszivattyúk látják el. Ezek a lakossági hőszivattyúk között kiemelkedő minőségű termékek és a szabványos munkapontokon 3.17-4.84 COP es EER értékekkel rendelkeznek. Az épületben padlóhűtesi rendszer is található, amely 18 C előremenő vízhőmérséklettel biztosít komforthűtést.
Júlia ház, Diósd
Bakos Bálint, Kosik Péter, Molnár Máté (Equinox International)
A ’JÚLIA’ lakóépület (ikerház) fenntarthatósági aspektusai
Az Equinox innovatív praxis, amely ötvözi a nemzetközi tapasztalaton alapuló fenntarthatósági-, építészeti-, kivitelezési- és ingatlanberuházási szakértelmet három fő tevékenységben:
1.Fenntarthatósági Tanácsadás,
2.Építészeti Generáltervezés,
3.Design+Build.
Saját beruházásainkban (ilyen a JÚLIA is), olyan fenntarthatósági, építészeti és kivitelezési nívóra törekszünk, amely a piaci lehetőségek határait feszíti. A célunk, hogy szakemberként büszkék legyünk az épületeinkre, másrészt mintavállalkozássá váljunk és jó példával járjunk elöl az iparág és a versenytársaink számára.
Negatív karbonlábnyom: A Júlia Magyarország első olyan lakóépülete, amely szabványos WLCA elemzéssel (EN 15978, One Click LCA) igazoltan az egész életciklusra vonatkozóan negatív karbonlábnyommal rendelkezik. Ez köszönhető a passzív tervezési optimalizációnak, a természetes, megújuló, újrahasznosított és újrahasználható anyagokat priorizáló anyaghasználatnak, a szerelt építéstechnológiának és a tetőn elhelyezett napelemes rendszernek.
Pozitív energiamérleg: A passzív optimalizáció és hatékony berendezések segítségével minimálisra csökkentett energiaszükségletet a 2x5 kWp teljesítményű monokristályos Si napelemes rendszer által termelt megújuló energia meghaladja (napelemes rendszer: Grasshopper, Ladybug Tools, energetika: EnergyPlus, EN 15251, klímaadatok: Budapest.128390_TMYx.2007-2021.epw).
Természetes anyagpaletta: A felhasznált anyagok túlnyomó részben természetes és megújuló forrásból származó-, részben újrahasznosított anyagok. A primer tartószerkezet CLT, a hőszigetelő burok fújt cellulóz, a homlokzatburkolat I. oszt. szárított gyalult vörösfenyő deszka, a nyílászárók fa tokszerkezetűek, a belső padlóburkolat szalagparketta (vizes helyiségeket kivéve), a külső teraszburkolat vörösfenyő deszka. Minden bel- felületkezelés VOC-mentes lazúrral, olajjal, illetve festékkel történt.
Szerelt építéstechnológia: A föld feletti szerkezet egésze szerelt építéstechnológiával készült, amely a legtöbb nedves technológiával szemben lehetővé teszi azt, hogy az épületet átalakításkor vagy az életciklus végén építőelemeire szétszereljék és az egyes részeket (pl. CLT panelek, acél kapcsolóelemek, fémlemez héjalás stb.) visszanyerjék az életciklus végén.
Természetes benapozottság: A homlokzattervezést valós klimatikus adatsorokon alapuló természetes fény szimulációk kísérték (Radiance, Climate Studio, EN 17037), amelyek segítségével az üvegezési arányt optimalizáltuk. A tervezési módszertan eredményeképpen az életterekben napközben nincs szükség mesterséges világításra, az EN 17037 követelményeket minden helyiség teljesíti, 24% üvegezési arány mellett.
Külső napvédelem (természetes, passzív, aktív): A homlokzatra érkező napsugárzás dinamikus szimulációkkal elemzésre került (Radiance, Grasshopper), nyári túlmelegedés szempontjából minden kritikus nyílászáró felületen külső síkú wifi motoros alu redőny került beépítésre, a legnagyobb nappali nyílászárók előtt 1.5 méter mély tornácszerkezet biztosít passzív védelmet. Az épület környezetében számos meglévő- és a projekt során telepített fa található, amelyek hatékonyak a külső hőteher csillapításában. További fontos eszköz az átszellőztetett homlokzat- és tetőfelület, amelyek csökkentik a napsugárzás által felmelegített külső felület hőátadását a belső tér felé.
Természetes szellőzés: Az épület nyílászárói úgy lettek kialakítva, hogy a megfelelő benapozás mellett lehetővé tegyék a hatékony természetes szellőztetéssel való hűtést. Dinamikus szimulációk igazolják, hogy éjszakai szellőztetést megfelelően alkalmazva napközben nincs szükség mesterséges hűtésre a hőkomfort biztosításához.
Épületburok (hőszigetelés és légtömörség): Az épület határoló szerkezeteit 15-25 cm vastag fújt cellulóz hőszigetelőburok veszi körül, a nyílászárók három síkon tömített fa tokszerkezettel, melegperemes 3r Ar töltésű low-e bevonatos üvegezéssel rendelkeznek, a beépítés vonala lég- és párazáró szalaggal folytonosított. A légtömörség biztosítására a CLT szerkezet toldásainál tömítőszalag került elhelyezésre, illetve ugyanezek a csatlakozásnál külső síkon szalaggal zártak. Az egész szerkezet külső Dörken Delta Reflex lég- és párazáró membránt kapott a cellulóz hőszigetelés síkja alatt. Hatékony gépészeti berendezések: Az épület fűtését és HMV-termelését központi H-generációs Panasonic Aquarea levegő-víz hőszivattyúk látják el. Ezek a lakossági hőszivattyúk között kiemelkedő minőségű termékek és a szabványos munkapontokon 3.17-4.84 COP és EER értékekkel rendelkeznek.