Alábbiakban közzétesszük Horváth Sándor, Széchenyi-díjas okleveles építészmérnök, címzetes egyetemi docens, az Épületszigetelők, Tetőfedők, Bádogosok és Ácsok Magyarországi Szövetsége alapító tagja, elnökhelyettese és Örökös Elnöke, a FENNTARTHATÓ ÉPÜLETBUROK pályázat zsűrielnökének részletes értékelését az első alkalommal meghirdetett előremutató pályázatról.
Fenntartható vagy környezettudatos?
Elég nehéz különbséget tenni a két szó mögöttes tartalmában, hiszen mindkettő jelenti, jelentheti egyben az adott épület energetikai koncepcióját, az ennek érdekében alkalmazott anyagokat, azok épületszerkezeti megoldásait, a termikus burok egyszerű vonalvezetését, de ide tartozik az anyagok gyártásához, és a majdani hulladékkezelési és/vagy újrahasznosítási energiaigény, a széndioxid kibocsátás, és megannyi más jellemző is.
Átfogó célunk az épületek létesítéséhez és üzemeléséhez szükséges energia mennyiségének, és ezzel a káros szennyezőanyagok kibocsátásának radikális csökkentése, nem elfeledkezve az üzemeltetéshez tartozó ráfordítások mérsékléséről, mely szintén környezetünket kíméli.
A „Fenntartható épületburok” pályázat célja e szemlélet terjesztése, a példaértékű megoldások begyűjtése, a legjobbak díjazása, és az épületek, a koncepciók és az ezekhez alkalmazott műszaki megoldások ismertté tétele a szakmai szereplők, de az épületeket használó „laikusok” széles körében is.
Ehhez elengedhetetlen volt fenti célkitűzéseket támogató szakmai szereplők hathatós közreműködésére is, mert hát, ahogy mondani szokás, ez az eredmény nem jöhetett volna létre az önzetlen ipari támogatók nélkül.
A Fenntartható épületburok pályázatának főtámogatója a CRLT Solutions.
További támogatók a Guardian Glasses, a Leier Hungária, és a PREFA Hungária.
A zsűri egy különdíjat ítélhet oda, amelynek támogatója a Dörken.
A pályázat mögötti szakmai hátteret a hazai felsőoktatási intézmények is erősítették, a BME Építészmérnöki Kar, Épületszerkezettani Tanszéke és az Óbudai Egyetem, Ybl Miklós Építéstudományi Kara is a kezdeményezés mögé állt.
A kiírás értelmében a pályázat több kategóriában kereste azokat a példamutató épületeket, amelyekre jellemző az energiatakarékos, környezetkímélő létesítés és működ(tet)és, amelyeknél a használt anyagok és az épület működése egyaránt a lehető legkisebb mértékben terheli a környezetünket.
A kiírók céljai között szerepelt a tervezés jelentőségének kiemelése, így a pályázatot kizárólag az épület tervezője nyújthatta be. Ugyanakkor a tervek szerepe csak a szándék bemutatása volt, az értékelésben a befejezett, és használatbavételi engedéllyel rendelkező épület vehetett részt; így ezzel a ténylegesen megvalósult műszaki állapot értékelése vált lehetővé.
A kiírás értelmében új építésű lakó, új épütésű egyéb rendeltetésű épület, vagy felújítás kategóriában lehetett pályázni.
Az értékelés szempontjai közül talán elsődleges volt az igényes tömeg- és homlokzatképzés, a környezetbe való illeszkedés.
Az egyszerű tömegképzés, a kedvező A/V arány, azaz a fűtött térfogathoz tartozó lehűlő felület viszonya egy energiatudatosan tervezett épület elsődleges „geometriai” követelménye.
Köztudott, hogy az alkalmazott anyagok kiválasztását elsődlegesen más tervezési szempontok (pl. tartószerkezetek, tűzvédelem, stb.) határozzák meg, így a természetes alapú építőanyagok leginkább csak a családi ház léptékű épületeknél fordulhatnak elő. Ezt – bár értékelési szempont volt – a jogszabályi kötöttségek miatt az egyes épülettípusoknál értelemszerűen kezelte a Bíráló Bizottság. Mellékesen megjegyzendő, hogy az egyes építőanyagok „természetes” jellegének megítélése sem egyértelmű, még szakmai körökben sem.
Az előnyös környezeti kihatásuk miatt, kedvező megítélésű volt az épületeken a „zöld épületszerkezetek” (zöldtető, zöld homlokzat, zöldfal…) alkalmazása.
A beadott dokumentációk értékelése során az energetikai minőség lényeges tervezési kérdése volt a részleteknél a hőhídhatás csökkentésének megoldása, de a fenntarthatóság vagy inkább fenntartás szűkebb értelmezésében vett, a karbantartást segítő műszaki megoldások, pl. a leesés elleni védelem elemeinek alkalmazása is.
Az épületburok energetikai megfelelőségén túlmenően az épületgépészeti rendszerek alkalmazása, hatékonysága és a tanúsítható minősége, a „szelíd” illetve megújuló energiák használata, már leginkább üzemeltetési kérdéskör, de szorosan hozzátartozik a környezettudatos tervezési és építési elvekhez.
Valamennyi pályázat hőszivattyú alkalmazásával, a nyári passzív hővédelem eszközeivel és napelemek telepítésével segítette, illetve szemléltette az energiatakarékosság megvalósítási lehetőségeit.
A pályamunkák jelentős hányada családiház volt. Ez talán természetes is, mivel a kiírási elvárásoknak leginkább ez az épülettípus feleltethető meg, hiszen itt egyedül csak az építtetői szándék szab korlátot a fenntarthatósági szempontok érvényesítése mértékének. Ugyanakkor a benyújtott középület vagy felújítási projekt is jól bizonyítja, hogy a leginkább meghatározó elvek értelemszerű alkalmazása előremutató, példa értékű, végső soron „fenntartható épületburkot” eredményezhet.
Remélem 2025-ben folytathatjuk!